FUTBALL

A fogadásokat a hivatalos játékvezető által megszabott 90 percnyi játék alapján számoljuk el, az ápolási időt is beleértve. Hacsak másként nem jelezzük, a hosszabbítás és a büntetőpárbaj nem számít.

Ha az illetékes irányító testülettől származó hivatalos eredmény nem egyértelmű, a kimenetelt független forrásokból származó információ alapján határozzuk meg.

Ha egy mérkőzés hivatalos adatközlésében eltérnek a csapatinformációk a Weboldalon közzétettektől (például cserék, korcsoport, nem stb.), akkor az érintett piacokra kötött összes fogadás érvénytelen. Minden más esetben a fogadások érvényesek maradnak (beleértve azokat az eseteket is, amikor a megadott csapatnévben szereplő „XI” kifejezés nincs pontosítva).

Ha az elszámolást követő 72 órán belül bármilyen új információt tesznek közzé, akkor (észszerűen megítélve) határozunk arról, hogy:

1. történjen-e elszámolás vagy újbóli elszámolás a piacra vonatkozóan ennek az új információnak a fényében; vagy
2. várunk-e további információra, mielőtt döntenénk a piac elszámolásáról vagy újbóli elszámolásáról.

Azon mérkőzések esetén, amelyeket a szokásos 90 perctől eltérő időtartammal írtak ki, a fogadásokat a rendes idő alapján számoljuk el, az ápolási szüneteket beleértve. Ha egy mérkőzést szokatlan formátumban (pl. 3 vagy 4 szakaszra osztva) játszanak le, minden félidőre vonatkozó piac érvénytelen.

Kis valószínűséggel, de előfordulhat, hogy hibából fakadóan olyan kimenetelre kínálunk fogadást, amely egyáltalán nem fordulhat elő (például egy játékos lecserélése után is kínálunk fogadást arra, hogy ő lesz az első gólszerző). Bár bevezettünk olyan rendszereket, amelyek célja megelőzni az ilyen hibákat, de amikor nagyon ritkán mégis előfordul, érvénytelenítjük a szóban forgó fogadásokat.

A hivatalos Opta-adatok által biztosított statisztikát használjuk minden olyan fogadás elszámolásának meghatározására, amely a következőkre vonatkozik: (i) egy adott játékos elér egy bizonyos számú lövést vagy kaput eltaláló lövést, (ii) egy meccsen vagy egy bizonyos csapat ellen megítélt lesek száma összesen, (iii) az egyik vagy mindkét csapat által egy meccsen elért összes kaput eltaláló lövés, (iv) valamelyik csapat által a meccsen végrehajtott szerelés vagy (v) a szabadrúgások, kapuskirúgások vagy bedobások száma összesen egy meccsen.

A lest annak a játékosnak tulajdonítjuk, aki lespozícióban van egy szabadrúgás megítélésekor. Ha két vagy több játékos van lespozícióban a passzoláskor, ahhoz a játékoshoz jegyezzük fel a lest, aki a legaktívabbnak bizonyul, és megpróbálja megjátszani a lesre adott labdát.

„Szerelésnek” azt nevezzük, amikor egy játékos kapcsolatba kerül egy másik játékos által birtokolt labdával egy földi küzdelem során, és sikeresen elveszi azt tőle.

A szerelt játékosnak egyértelműen birtokolnia kell a labdát a szerelés előtt.

Akkor tekintjük a szerelést megnyertnek, ha a szerelő játékos vagy az egyik csapattársa a küzdelem eredményeképp megszerzi a labdát, vagy a labda kikerül a játékból, és „biztonságban van”.

A szerelés akkor elvesztett, ha a szerelést végrehajtották, de a labda az ellenfél egyik játékosához kerül.

Mindkettőt sikeres szerelésnek tekintjük, azonban a szerelés kimenetele (megnyert vagy elvesztett) különbözik aszerint, hogy kihez kerül a labda a szerelés után.

Nem számít szerelésnek az, amikor egy játékos bármilyen módon közbelép egy passznál.

A kihagyott szerelés az, amikor egy játékos megpróbál küzdeni egy labdáért, de nem jár sikerrel. Ezt úgy számolják ki, hogy összeadják a szerelési kísérletnél elkövetett szabálytalanságokat azzal, ahányszor egy szerelő játékost kicseleztek (elvesztett küzdelem).

A tisztázás a védelem egy akciója, amikor a játékos anélkül rúgja távolabb a labdát a saját gólvonalától, hogy szándékában állna egy csapattársához passzolni.

A közbelépés során egy játékos felméri egy ellenfél passzát, és a tervezett passz vonalába mozogva megszerzi a labdát.

Blokkolt passz az, amikor egy játékos bármilyen módon megpróbálja elcsípni egy ellenfél passzát. Hasonló a közbelépéshez, csak kevésbé mérik fel a passzt.

A blokkolás az, amikor egy játékos megakadályozza az ellenfél egy játékosának kaput eltaláló lövését.

Az „első gól ideje” fogadások (azaz „Első gól odds” piacok) esetén az első félidőt 45 perc hosszúnak tekintik a játék állása miatti pluszidőtől függetlenül. Szintén az ilyen piacokra vonatkozóan érdemes figyelembe venni, hogy a „0–10 perc” választás a mérkőzés első 10 percét jelenti. Más szóval 0:00-kor kezdődik, és közvetlenül az előtt ér véget, amikor az órán 10:00 jelenik meg. A „11–20 perc” választás 10:00-kor kezdődik, és közvetlenül az előtt ér véget, amikor az órán 20:00 jelenik meg. Ugyanez az irányelv vonatkozik ezen piac összes többi választására is.

Ha egy csapat azért esik ki egy bajnokságból, mert az adott bajnokságban érvényes kieső helyek egyikén zárta a szezont (ez általában a bajnokság utolsó három helyezése), az adott csapat kiesésére kötött fogadások nyerő fogadásként lesznek elszámolva. Ha egy csapat más módon kerül kizárásra, kicsapásra vagy eltávolításra egy bajnokságból (tehát nem amiatt, hogy a kieső helyezések egyikén zárta a szezont): (i) ha az adott csapatot még az aktuális szezon kezdete előtt kizárják, kicsapják vagy eltávolítják a bajnokságból, az érintett piacra kötött minden fogadás érvénytelen (és később új piacot hozunk létre), valamint (ii) ha az adott csapatot az aktuális szezon kezdete után zárják ki, csapják ki vagy távolítják el a bajnokságból (vagy ha az illetékes irányító szervezet a szezon folyamán úgy határoz, hogy a csapatot a szezon befejezése után ki kell csapni vagy el kell távolítani a bajnokságból), az érintett piacra kötött minden fogadás érvénytelen. A kétségek elkerülése végett: ha egy csapat pontlevonás miatt zárja a szezont az adott bajnokság kieső helyén, az annak a csapatnak a kiesésére kötött fogadások nyerő fogadásként lesznek elszámolva.

Azon piacok esetében, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy esemény hányszor fordul elő (pl. „szögletek száma”), az eredményt nem a megítélt, hanem a megtörtént események alapján határozzuk meg. Ez az olyan esetekre is vonatkozik, amikor az idő is számít.

Az elhalasztott mérkőzéseket az eredeti kezdési időpontot követő 3 naptári napon belülre kell átütemezni, hogy a fogadások érvényesek legyenek (egyébként a fogadások érvénytelenek). Ha az illetékes irányító testület nem jelenti be az átütemezett kezdési időt az elhalasztott meccs eredeti kezdési időpontjától számított 3 órán belül, akkor az egyszeres fogadások érvénytelenek, és a többes kötéseket a megmaradt választások eredménye alapján számoljuk el.

A meccs kezdési időpontjában a kezdőrúgás előtt bekövetkező változások nem számítanak halasztásnak.

A félbeszakadt meccsekre kötött fogadások érvénytelenek, kivéve, ha:

1. (i) az illetékes irányító testület 3 órán belül bejelenti az átütemezett kezdési időt; és (ii) a játék az ütemezés szerint a félbeszakadt meccs eredeti kezdési időpontját követő 3 naptári napon belül folytatódik; vagy
2. az adott piac eredménye már egyértelműen eldőlt.

Ha a játékvezető arra utasítja a játékosokat, hogy hagyják el a pályát a játék ideiglenes felfüggesztése miatt, és a játék folytatódik másnap helyi idő szerint 12:00 előtt, a felfüggesztés nem számít félbeszakításnak.

Eltérő közlés hiányában elszámolási szempontból a meccs bármely részében pályára lépő összes játékost indulónak tekintjük. Csak azok a játékosok számítanak nem indulónak, akik nem szerepelnek a keretben, valamint a fel nem használt cserejátékosok.

Ha egy csapatot kizárnak vagy eltávolítanak egy bajnokságból vagy tornáról a vonatkozó verseny kezdete előtt, akkor az arra a csapatra vonatkozó összes fogadás érvénytelen.

VAR használata esetén az indítványhoz vezető esemény időpontjának az előfordulás tényleges idejét tekintjük (és nem a vonatkozó indítvány vagy döntés időpontját).

Ha egy fogadást elszámolunk, és egy későbbi VAR-döntés miatt kiderül, hogy ez az elszámolás helytelen volt, visszavonjuk ezt az elszámolást (amennyiben a VAR-döntés a meccs vagy a fogadásra vonatkozó más időszak vége előtt történt).

Érvénytelenek azok a fogadások, amelyeket egy VAR-vizsgálathoz vezető esemény előfordulása és a vonatkozó VAR-döntés között kötöttek, kivéve, ha:

1. a VAR-vizsgálat (és a belőle adódó döntés) végül nem változtatta meg a pályán hozott játékvezetői döntést; vagy
2. a VAR-vizsgálat (és a belőle adódó döntés) megváltoztatta a pályán hozott játékvezetői döntést, de ennek nem volt hatása a szóban forgó fogadásra. Minden fogadás érvényes marad, amelyet nem befolyásolt lényegesen a VAR-vizsgálat (és a belőle adódó döntés).

A kétségek elkerülése végett, a mi szempontunkból akkor használják a VAR-t, ha ez a játékvezető gesztusaiból kiderül (például a kézjelzésekből vagy abból, hogy megállítja a mérkőzést, hogy felülvizsgálja az esetet), vagy ha a VAR használatát megerősíti a vonatkozó mérkőzés felügyeletéért felelős hivatalos irányító testület által kiadott mérkőzésjelentés. Amennyiben a televíziós közvetítés hiánya és/vagy ellentmondó jelentések miatt nem egyértelmű, hogy a VAR-t használták-e, a fogadást (észszerűen cselekedve) az adatszolgáltatóktól és az általában megbízható online forrásokból szerzett információ alapján számoljuk el.

A Teljes idő eredménye – 2 gólos vezetés egy egyedülálló esemény előtti piac, és az olyan bajnokságokra korlátozódik, ahol a 2 gólos vezetés típusú piac elérhető.

Miután egy fogadást nyerő fogadásként számolnak el 2 gólos vezetés miatt, nem lesz jogosult további elszámolásra, ha a választás a végeredmény szerint megnyeri a mérkőzést.

A nem megadott vagy felülvizsgált gólok nem számítanak elszámolási célokból. Például, ha egy csapat 1-0-ra vezet és szerez egy 2. gólt, amelyet egy VAR-döntés után törölnek, a fogadást nem számoljuk el győztesként.

A „Legtöbb gólt lövő csapat” és a „Csapat legjobb góllövője” piacok esetén a hosszabbítás számít, de a büntetőpárbajt nem vesszük figyelembe.

Ha vitatott, hogy egy gólt ki lőtt, az illetékes irányító testület döntését vesszük alapul.

A mérkőzésen részt nem vevő játékosokra kötött fogadások érvénytelenek. Az „Első góllövő” piacokra kötött fogadások érvénytelenek, ha a játékos az első gól belövése után lép pályára. A többi góllövésre vonatkozó piac esetén az adott piacnál felsorolt játékosokat akkor tekintjük résztvevőnek, ha bármikor pályára lépnek a 90 perc játék alatt, beleértve az ápolási időt.

Egy bizonyos megadott góllövőre vonatkozó piacok esetén az öngólok nem számítanak. Ha öngólt lőnek, akkor a következő góllövőre kötött fogadásokat tekintjük nyertesnek. Az aktív góllövő piac mindig a meccsen szerzett következő gólra vonatkozik attól függetlenül, hogy az előző gól öngól volt-e.

Minden észszerű erőfeszítést megteszünk minden résztvevő felsorolására, de ez nem gátolja meg, hogy egy fel nem sorolt játékost számoljunk el nyertesként.

Csak az első, második, harmadik, negyedik és ötödik gól alapján számoljuk el a fogadásokat. Azokat a játékosokat, akik nem lőttek gólt az ötödik gólig, vesztesként számoljuk el. Ha egy adott meccsen 5-nél kevesebb gólt lőttek, a fogadásokat a belőtt gólok alapján számoljuk el. Ha nem lőnek gólt, minden tétre-helyre fogadást vesztesként számolunk el.

Ha egy játékos az első gól belövése után lép pályára, a fogadás győzelem és helyezés része is érvénytelen, kivéve, ha az első gól öngól volt (amely esetben a fogadások érvényesek). Ha egy játékost kiállítanak vagy lecserélnek az első gól belövése előtt, az erre a választásra kötött fogadásokat vesztesként számoljuk el.

Ha egy adott játékos szerzi a meccs első gólját, a győzelem és a helyezés rész is nyertes. Ha egy játékos a második, harmadik, negyedik vagy ötödik gól szerzője, csak a helyezés rész nyertes.

Egy játékos nem lehet kétszer helyezett (ha például ő lövi a második és a harmadik gólt is, csak a második gólt tekintjük nyertesnek).

Nem fogadunk el tétre-helyre fogadásokat a Nincs góllövő, az Utolsó góllövő, a Csapat első góllövői és a Prognózis piacokra. Ha hibából fakadóan mégis elfogadunk ilyen fogadást, a teljes tétet „csak győzelem” fogadásként kezeljük.

„Csak hely” fogadást nem fogadunk el.

A hosszabbítás nem számít.

Az öngól nem számít. Amennyiben az első 5 gól között 1 öngól van, akkor a hatodik gólt nyertesnek számoljuk el a tétre-helyre fogadás helyezés részénél. Ha az első 5 gól között 2 öngól van, akkor a hatodik és hetedik gólt nyertesnek számoljuk el a tétre-helyre fogadás helyezés részénél, stb.

A Prognózis egy dupla fogadás az Első góllövő és Pontos végeredmény piacokra.

A Wincast dupla fogadás az Első góllövő és Meccs győztese piacokra.

Ha egy játékos nem lép pályára az első gól belövéséig, a fogadásokat a Meccs győztese piacra kötött egyszeresként számoljuk el a kezdőrúgáskor érvényes szorzóval.

Ha az első gól öngól, a Következő gólszerzőre és a győztesre kötött dupla fogadásokat tekintjük nyertesnek.

Minden fogadás érvényes attól függetlenül, hogy a játékos részt vesz-e bármilyen módon a megfelelő bajnokságban, tornán vagy versenyen. Ha vitatott, hogy egy bizonyos gólt ki lőtt, az illetékes irányító testület döntését vesszük alapul.

Csak a vonatkozó bajnokságban, tornán vagy versenyen lőtt gólok számítanak. Például, ha egy játékos szezon közben csatlakozik egy klubhoz, egy másik bajnokságban lőtt góljait nem vesszük számításba. De az ugyanabban a bajnokságban, de más csapatban szerzett góljait figyelembe vesszük. Az öngól nem számít.

A rájátszásmeccseken lőtt gólok nem számítanak.

A hosszabbításokban lőtt gólokat figyelembe vesszük, de a büntetőpárbajokban szerzett gólokat nem.

Az Utolsó helyezett fogadások csak akkor érvényesek, ha minden csapat lejátszotta az összes meccsét a bajnokságban. Ha bármely okból egy vagy több csapat nem játssza le az összes meccsét, ez a piac érvénytelen. Minden félbeszakadt meccs lejátszott mérkőzésnek számít, amelynél megállapítottak hivatalos eredményt, és az erre a piacra kötött fogadások érvényesek. Ennek a piacnak az elszámolását nem befolyásolja a bajnoksági tabella semmilyen későbbi, az összes mérkőzés lejátszása utáni módosítása.

A Hendikepes első és a Hendikepes utolsó szempontjából nem számít a gólkülönbség.

A Karácsonykor első és a Karácsonykor utolsó piacok esetében a fogadásokat a december 25-i bajnoksági helyezések alapján számoljuk el a lejátszott meccsektől és minden halasztástól és/vagy félbeszakítástól függetlenül. A Karácsonykor utolsó piacok esetében a vonatkozó piacra kötött minden fogadás érvénytelen, ha egy megadott csapatot kizárnak vagy eltávolítanak a bajnokságból december 25. előtt.

Egy bizonyos kontinens vagy egyéb kategória legjobb csapatára (például legjobb dél-amerikai, európai vagy afrikai csapat) vonatkozó fogadásokat a legtovább jutó csapat alapján számoljuk el. Ha 2 megnevezett csapat egymás ellen játszik a döntőben vagy a bronzmeccsen, akkor a meccs győztesét tekintjük a legtovább jutónak. Ha egy bizonyos piacnál a 2 vagy több legtovább jutó csapat a verseny azonos szakaszában esik ki, akkor a holtversenyszabályok érvényesek.

Az elszámoláshoz minden esetben az esemény külső adatszolgáltatónk által biztosított időpontját használjuk.

Ha a megadott kimenetelek egyike sem fordul elő a megjelölt időszakban, minden fogadást vesztesként számolunk el.

A „gól” választás esetén a gól belövésének azt a pillanatot tekintjük, amikor a labda teljesen áthalad a gólvonalon a kapufák között, feltéve, hogy a játékvezető végül megadja a gólt. Ha például a labda teljesen áthalad a gólvonalon, de a gólt nem adják meg, mert például szabálytalanság történt, mielőtt a labda áthaladt a vonalon, akkor a gólt nem tekintjük belőttnek. Ezen piac elszámolásánál számítanak az öngólok.

A kölcsönadási egyezségek átigazolásnak számítanak elszámolási célokból.

Ha egy játékos nem vált klubot egy megadott időszakban, a fogadásokat vesztesként számoljuk el. Ebben az esetben minden arra kötött fogadás, hogy a játékos marad a klubjában, nyertesként lesz elszámolva.

Ha egy játékos egy olyan klubhoz ír alá, amely nem szerepel a piacon kínált lehetőségek között, azt a fogadást, amelyet a játékos egy adott klubhoz igazolására kötöttek, vesztesként számoljuk el. Az ügyfelek kérésére kiegészíthetjük a piacokon kínált klubok listáját.

Ha egy játékos arra köt szerződést, hogy egy jövőbeni időpontban átigazol egy új klubhoz, úgy tekintjük, mintha a játékos a szerződés érvénybe lépésekor igazolna át (nem pedig azon a napon, amikor átkerül az új klubjához). Például, ha X játékos január 1-én aláírja a szerződést, hogy június 1-i hatállyal átigazol A klubtól B klubhoz, elszámolási célokból úgy tekintjük, mintha X játékos január 1-én igazolt volna át B klubhoz.

Abban az esetben, ha nem tisztázott, hogy egy megállapodás egy adott határidő előtt született-e meg, az illetékes irányító testület hivatalos megerősítéséig elhalasztjuk az elszámolást.

A játékosnak regisztrálva kell lennie a szóban forgó klubban a megadott időszak vége előtt. Az előszerződések vagy más hasonló, az eladást előre jelző megállapodások nem számítanak, ha a teljesülési időpontjuk későbbi, mint a meghatározott időpont.

Ha egy játékost leigazol egy klub, és azonnal kölcsönadja egy másik klubnak, a játékost állandó jelleggel leigazoló klub alapján számolunk el, nem pedig a kölcsönbe vevő klub alapján.

Az „Aranycipő” díj a legtöbb gólt szerző játékosnak jár.

Ha 2 vagy több játékos ugyanannyi gólt lő, a több gólpasszt adó játékost tekintik győztesnek.

Ha 2 vagy több játékos a gólpasszok számának figyelembevétele után is egyformán áll, a bajnokságban játszott összes játékidejüket veszik számításba úgy, hogy a kevesebb percet játszó játékost sorolják előre.

Ezen a piacon ugyanezek a feltételek vonatkoznak a tétre-helyre fogadásokra.

A fogadásokat a legtöbb gólra, szögletre vagy sárgalapra (ami megfelelő) kínáljuk, amelyet két különböző mérkőzésen játszó csapat elér vagy megítélnek számára. Ha például egyfelől A csapat és B csapat játszik egy meccset egymással, másfelől pedig C csapat és D csapat, akkor kínálhatunk egy Elméleti párbaj piacot arra, hogy ezeken a meccseken A csapat lő több gólt vagy az A csapatnak ítélnek meg több szögletet, illetve sárgalapot, vagy a C csapat megelőzi ezekben. Az nem számít, hogy a két csapat különböző mérkőzéseken játszik.

Ha mindkét csapat ugyanannyi gólt lő, ugyanannyi szögletet végez el, vagy ugyanannyi sárgalapot ítélnek meg (amelyik megfelelő), a döntetlen a nyertes választás.

Mindkét csapat megfelelő következő mérkőzései megjelennek a weboldalon.

Ha egy csapat következő találkozója nem azon a napon van, mint amelyet a weboldalon feltüntettünk, akkor az ilyen csapatra kötött minden Elméleti párbaj fogadás érvénytelen.

Minden érintett csapat megfelelő mérkőzésének be kell fejeződnie, és az eredményt a verseny hivatalos irányító testületének (pl. az FA Premier League vagy a FIFA) jóvá kell hagynia ahhoz, hogy az adott csapatok közötti Elméleti párbaj fogadások érvényesek legyenek.

Amennyiben külső tényezők miatt egy mérkőzés nem kezdődik el vagy rövidebb (pl. játékra alkalmatlan környezet, biztonsági problémák, műszaki hibák), akkor a két versengő csapat bármelyikét érintő Elméleti párbaj fogadások érvénytelenek.

Ha a mérkőzés játékvezetője bármilyen okból (pl. szabálytalanság) lerövidít egy mérkőzést, akkor a két versengő csapat bármelyikét érintő Elméleti párbaj fogadások érvénytelenek.

Minden fogadás esetén, amely arra vonatkozik, hogy egy adott játékos elér-e egy bizonyos számú kaput eltaláló lövést, a végső hivatalos Opta-adatokat használjuk a vonatkozó játékos által elért kaput eltaláló lövések számának meghatározására.

Kaput eltaláló lövésnek számít minden gólkísérlet, amely a szándéktól függetlenül a hálóba megy, vagy egyértelműen a gólszerzésre irányul, és bement volna a hálóba, ha a kapus ki nem védi, vagy meg nem állítja a kapus előtti utolsó játékos, amikor a kapusnak nem lett volna esélye a gól megakadályozására (hátsó vonalas blokk).

A kapu keretét közvetlenül eltaláló lövések nem számítanak kaput eltaláló lövésnek, kivéve, ha a labda bemegy a hálóba, és gólnak ítélik.

Azok a lövések sem számítanak kaput eltaláló lövésnek, amelyeket egy másik játékos állít meg, nem a kapus előtti utolsó ember.

Minden lövésre és kaput eltaláló lövésre vonatkozó fogadás érvénytelen, amelyet a mérkőzésen részt nem vevő játékosokra kötöttek. A játékosokat akkor tekintjük résztvevőknek, ha bármikor pályára lépnek a 90 perc játék plusz ápolási idő alatt.

Passznak nevezzük az egyik játékostól a másikhoz szándékosan átjátszott labdát. A passzokba beleszámítanak a nyílt játékos passzok, a passzként lejátszott kirúgások, a szögletek és a passzként lejátszott szabadrúgások – de nem tartalmazzák a beadásokat, a kapus bedobásait és a bedobásokat.

A következő pontrendszert használjuk:
sárgalap = 10 pont
piroslap = 25 pont
játékosonként kapható maximális pont = 35.
Az automatikusan piroslapot eredményező 2 sárgalap annyi pontot jelent, mint 1 sárga- és 1 piroslap.

A büntetőpontok csak a meccsen részt vevő játékosoknál számítanak. A vezetőedzőknek, az edzőknek, illetve a pályán kívül kiosztott büntetőpontok nem számítanak.

Csak az aktív játéktéren lévő játékosoknak felmutatott lapok számítanak ebben az összesítésben. Ha egy cserének mutatnak fel lapot, aki nincs az aktív játéktéren ennek a lapnak az időpontjában, az semmilyen összesítésben nem számít. A teljes játékidő végét jelző sípszó után felmutatott lapokat sem vesszük figyelembe az összesítésben. Az edzőknek felmutatott lapok nem számítanak semmilyen összesítésben.

A félidő során kiosztott büntetőpontok számítanak, azonban a végső sípszó utáni büntetőpontok nem.

Arra kínálunk fogadásokat, hogy a megnevezett játékos az első és a második félidőben is teljesíti-e a megadott feltételt.

Ha a megnevezett játékos teljesíti a választásban megadott feltételt, akkor a választást nyertesként számoljuk el (pl. ha a választás az, hogy Harry Kane legalább 1 gólpasszt ad mindegyik félidőben, és Kane-nek az első és a második félidőben is volt gólpassza, akkor ezt nyertesként számoljuk el).

Ha a megnevezett játékos nem játszik a mérkőzés első félidejében, vagy egyáltalán nem vesz részt a meccsen, akkor a választás érvénytelen (pl. ha a választás az, hogy Harry Kane legalább 1 gólt lő mindkét félidőben, és Harry Kane cserejátékos, de bejön a félidőben vagy utána, vagy egyáltalán nem játszik, akkor ez a választás érvénytelen).

Ha a megnevezett játékos bármennyit is játszik az első félidőben, és nem sikerül elérnie a megadott feltételt, akkor a választás vesztes, függetlenül attól, hogy mennyi ideig játszik a játékos az első vagy a második félidőben (pl. ha a választás az, hogy Harry Kane legalább 1 kaput eltaláló lövést hajt végre mindegyik félidőben, és Kane kezd a meccsen, vagy az első félidő során pályára lép, és nem sikerül kaput eltaláló lövést végrehajtania az első félidőben, akkor ez a választás vesztes lesz a második félidei részvételétől függetlenül).

Ha a megnevezett játékos bármennyit is játszik az első félidőben, és teljesíti a megadott feltételt, de ezután lecserélik a félidő előtt vagy közben, és nem vesz részt a második félidőben, akkor ez a választás érvénytelen (pl. ha a választás az, hogy Harry Kane 1 vagy több gólt lő mindegyik félidőben, és 1 vagy több gólpasszt ad mindegyik félidőben, és Kane gólt lő ÉS gólpasszt ad az első félidőben, de lecserélik a félidő előtt vagy közben, ezáltal nem vesz részt a második félidőben, akkor ez a választás érvénytelen). Ha azonban a fenti példában Kane gólt lő, de nem ad gólpasszt az első félidőben, akkor a választás vesztes lesz a fentebbi pontnak megfelelően.

A Belőtt gól: X–Y piacok esetében a fogadás arra vonatkozik, hogy az egyik csapat lő-e gólt a meccs órája szerinti X–Y perces (inkluzívan értett) időszakban. Csak az adott időszakban lőtt gólok számítanak az elszámolás szempontjából.

A Megítélt szögletek: X–Y piacok esetében a fogadás arra vonatkozik, hogy az egyik csapat elvégez-e szögletet a meccs órája szerinti X–Y perces (inkluzívan értett) időszakban. Csak az adott időszakban végrehajtott szögletek számítanak az elszámolás szempontjából.

A Kiosztott lap: X–Y piacok esetében a fogadás arra vonatkozik, hogy valamelyik játékosnak felmutatnak-e sárgalapot vagy piroslapot a meccs órája szerinti X–Y perces (inkluzívan értett) időszakban. Csak az adott időszakban felmutatott lapok számítanak az elszámolás szempontjából.

A „szabadrúgás” választás esetén egy szabadrúgást abban a pillanatban tekintünk megítéltnek, amikor a játékvezető vagy a partjelző a következőket jelzi: egy szabálytalanságot követő közvetlen szabadrúgás, egy szabálytalanságot vagy lest követő közvetett szabadrúgás. Nem számít a büntetőrúgás, a szöglet vagy a labdaejtés.

Közvetlen szabadrúgás góloknál/lövéseknél – minden kísérlet közvetlen szabadrúgás lövés, amely közvetlenül magából a szabadrúgásból jön létre.

A „szöglet” választás esetén egy szögletet abban a pillanatban tekintünk megítéltnek, amikor a játékvezető vagy a játékvezető-asszisztens szöglet megítélését jelzi.

A „kapuskirúgás” választás esetén egy kapuskirúgást akkor ítélnek meg, amikor azt a játékvezető és/vagy a játékvezető-asszisztensek jelzik, és ez számít az időpontjának. A kapus kezéből történő kirúgás vagy a kapus által elvégzett szabadrúgás nem kapuskirúgás.

A „bedobás” választás esetén egy bedobást abban a pillanatban tekintünk megítéltnek, amikor a játékvezető vagy a partjelző jelzi a bedobás megítélését.

Gólpassznak az utolsó labdaérintés számít (passz, passzal kombinált lövés vagy bármilyen egyéb labdaérintés), amelynek következtében a labdát megkapó játékos gólt lő.

Ha az utolsó labdaérintés (fentebb definiálva) után az ellenfél egy játékosa beleér a labdába, a passzt indító játékosnál csak akkor jegyeznek fel gólpasszt, ha a labdát megkapó játékos volt a labdaérintés valószínű célpontja a közbelépés előtt.

Ha egy gólra irányuló lövést megakadályoz az ellenfél egy játékosa, hárít a kapus, vagy a lövés a kapufát, illetve a keresztlécet találja el, és a lepattanóból közvetlenül gól származik, akkor gólpasszt ítélnek meg.

Ha egy játékos úgy lövi vagy passzolja a labdát, hogy az ellenfél egy játékosa kényszerűen a saját hálójába juttatja a labdát (öngól), akkor a támadójátékosnak gólpasszt ítélnek meg.

Ha közvetlenül gólt szereznek egy büntetőből vagy egy közvetlen szabadrúgásból, akkor a játékosnak, aki büntetőt vagy szabadrúgást szerzett (például mert szabálytalanságot követtek el ellene vagy kezezés történt) megítélnek egy gólpasszt, kivéve, ha nem maga végzi el a büntetőt vagy a szabadrúgást, mert ekkor nincs gólpassz.

Ezek a fogadások arra vonatkoznak, hogy egy csapat vagy játékos elkövet-e bizonyos számú szabálytalanságot.

„Szabálytalanság” minden olyan hiba, amelyért a játékvezető szabálytalan játék miatt büntetést oszt ki.

Egy szabálytalanságot akkor tekintünk megítéltnek, ha megállítják a játékot, és szabadrúgást rendelnek el. Ha a játékvezető előnyszabályt alkalmaz, és később oszt ki sárgalapot, amikor a labda már nincs játékban, az nem számít szabálytalanságnak, mivel nem ítéltek meg szabadrúgást.

A les nem számít szabálytalanságnak.

A hivatalos Opta-adatokat használjuk elszámolási célokra.

„Javára ítélt szabálytalanság” akkor fordul elő, ha egy játékos szabadrúgást vagy büntetőt szerez a csapatának, miután az ellenfél egy játékosa szabálytalanságot követett el ellene.

Nincs megnyert szabálytalanság kezezés, szimulálás, hátrapasszolás, szabálytalan újraindítás, véleménykülönbség, kapus 6 másodperces szabálysértése vagy akadályozás esetén, amikor szabadrúgást ítélnek.

A „kezezés” az, amikor az ellenfél egyik játékosa szándékosan kézzel ér a labdához.

A „szimulálás” az ellenfél egyik játékosának szándékos kísérlete a játékvezető becsapására és szabadrúgás szerzésére.

A „hátrapasszolás” egy kapus által felszedett passz, amelyet egy csapattársától kapott.

A „szabálytalan újraindítás” az ellenfél egyik játékosának sorozatos labdaérintése közvetlenül egy játékon kívüli labda szituáció után.

Ennek a piacnak a nyertese az Opta oldalának Opta-pont mutatója szerint legmagasabb helyen rangsorolt játékos. Az Opta-pont a játékosok meccsstatisztikája alapján létrehoz egy játékosértékelést, amelyben figyelembe veszi a gólokat, a gólpasszokat, a lövéseket, a passzokat, a szereléseket, a közbelépéseket és a javára ítélt szabálytalanságokat. A játékosok pontokat veszítenek a lapokért, a szabálytalanságokért, az öngólokért és a lesekért. Ezen a weboldalon találhatók a játékosok Opta-pontjai: https://optaplayerstats.statsperform.com/en_GB/soccer.

Nem számítanak azok a játékospont-frissítések, amelyek a meghirdetett napon helyi idő szerint éjfél után történnek.