Oldalunkon megtalálod a világ legnépszerűbb pókerjátékait, például a texas holdemet, az omahát és sok mást.
Általában az nyer egy adott pókerleosztást, akinek a legtöbbet érő keze van a parti végén történő mutatás során, vagy az a játékos, aki az utolsó olyan emelést hajtja végre, amelyet senki nem ad meg, így anélkül nyer, hogy mutatásig jutna a parti.
Nem tudod biztosan, hogy a flöss erősebb-e a sornál? Nem emlékszel, mikor jön létre full? A kezek erősségével kapcsolatban mindent megtalálsz az alábbi táblázatban (kattints ide a továbbiakért). A legerősebb kezeket a felső sorban találod, balról jobbra nézve, a lehető leggyengébb kéz pedig egyszerűen csak egy magas lap.
A pókerjátékokban általában van valamilyen kötelező tét, mint a nagyvak és a kisvak a holdemben és az omahában. Ezek a kötelező tétek alkotják a kezdő potot minden egyes pókerleosztásban, ez ösztönzi elsőként a játékosokat a parti megnyerésére. A következő körökben zajló akció során tovább nő a pot mérete.
A kezdőlapok leosztását követően általában a játékosoknak egymás után cselekedniük kell, az óramutató járásának megfelelő sorrendben.
Általában minden játékos az alábbi cselekvések közül választhat, ha rá kerül a sor:
A különböző pókerfajtákban különböző licitkörök vannak. A világ két legnépszerűbb pókerjátékában, a texas holdemben és az omahában ugyanolyan a licitstruktúra; négy licitkör van, egy a flop előtt, egy flop után, egy a turnön és egy a riveren.
A flop előtti licitkörre azonnal sor kerül, amint minden játékos megkapta a zárt lapjait, még mielőtt egyetlen közös kártyát is leosztottak volna. A flop utáni licitre az első három közös lap leosztása után kerül sor, a negyedik közös lap kirakása után jön a turnön következő licitkör, és az ötödik, egyben utolsó közös kártyát követi a riveren történő licitálás.
Az egyes licitkörökben a licit addig folytatódik, amíg minden játékos meg nem adta az addigi téteket vagy el nem dobta a lapját. Ha senki nem nyitott, a licitkör akkor ér véget, amikor minden játékos passzolt. Miután a licitkör véget ért, folytatódik az osztás, következik egy újabb licitkör vagy véget ér a leosztás.
Lássunk egy példát egy texas holdem partira azt követően, hogy minden kártyát leosztottak. Mint látható, a játékosok a legjobb ötlapos kéz kialakításához bármelyik lapot használhatják a két zárt kártyájuk és az öt közös kártya közül. Az adott esetben használhatjuk mindkét zárt lapunkat és hármat a közös lapok közül egy sor létrehozásához.
Miután az utolsó licitkörben megtett utolsó tétet is megadták, mutatásra kerül sor. A még partiban lévő aktív játékosoknak meg kell mutatniuk a lapjukat, és az az egy vagy több játékos, akinél a legmagasabb értékű kéz van, megnyeri a kasszát.
A játékosok gyakran nem egyszerre mutatják meg a lapjukat, hanem sorban egymás után. Egy poton több játékos is osztozhat, ekkor a játékszabályok és a játékosok kezeinek egymáshoz viszonyított értéke alapján osztják fel a potot.
A tétlimitek határozzák meg azt az összeget, amellyel a játékosok nyithatnak vagy emelhetnek. A pókerjátékok általában a következő limitekkel zajlanak: no limit, pot limit vagy fix limit.
A no limit és pot limit játékokban a Staruniv lobbyban található „Játékalap” oszlopban jelenik meg az adott játékra vonatkozó kisvak és nagyvak összege. Vegyes játékoknál a feltüntetett Játékalap a fix limites játékokban alkalmazandó téteket jelzi; a pot limit és no limit körökben a vakok általában a fix limitnél használt vakok felével egyeznek meg.
Talán mindenki látott már olyan pókeres jelenetet egy tévé- vagy mozifilmben, hogy egy játékosra nagyobbat emelnek, mint amennyi zsetonja az asztalon van, és kénytelen feltenni tétként az óráját, az autóját vagy más tulajdonát, hogy partiban maradjon. Lehet, hogy ebből jó kis drámai helyzet kerekedik, de a való életben általában nem így játsszák a pókert.
Az oldalunkon játszható játékokat „asztali téttel” játsszák, ami azt jelenti, hogy egy adott leosztásban csak azokat a zsetonokat lehet használni, amelyek a parti kezdetén az asztalon voltak. Az asztali tétek szabályt az „allin” szabály egészíti ki, amely kimondja, hogy az a játékos, aki azért nem tudja tartani a tétet, mert már az asztalon lévő összes zsetonját feltette, nem esik ki a pot elnyeréséért folytatott versenyből.
Ha egy játékosnak nincs elég zsetonja ahhoz, hogy megadjon egy tétet, az illetőt allin lévőnek nyilvánítják. A játékos a pot azon részére jogosult, amely az utolsó tétjéig összegyűlt. A további játék során feltett zsetonok a „mellékpotba” kerülnek. Ebből az allin levő játékos már semmiképpen sem részesülhet. Ha egy leosztásban több, mint egy játékos van allin, több mellékpot is kialakulhat.
Most, hogy már ismered a szabályokat, mi áll az utadba? Töltsd le, és játssz!