Az online póker szabályai

Oldalunkon megtalálod a világ legnépszerűbb pókerjátékait, például a texas holdemet, az omahát és sok mást.

Általában az nyer egy adott pókerleosztást, akinek a legmagasabb értékű keze van, amikor a parti végén megmutatják az összes lapot (ennek neve „mutatás”), vagy az a játékos, aki az utolsó olyan emelést hajtja végre, amelyet senki nem ad meg, így anélkül nyer, hogy mutatásig jutna a parti.

Nem tudod biztosan, hogy a flöss erősebb-e a sornál? Nem emlékszel, hogyan jön létre full? A kezek erősségével kapcsolatban minden szükséges információt megtalálsz az alábbi táblázatban. A legerősebb kezeket a felső sorban találod, balról jobbra kell nézni, a lehetséges leggyengébb kéz pedig egyszerűen csak egy magas lap.

A pókerjátékokban általában van valamilyen kötelező tét, mint a nagyvak és a kisvak a holdemben és az omahában. Ezek a kötelező tétek alkotják a kezdő potot minden egyes pókerleosztásban, ez ösztönzi elsőként a játékosokat a parti megnyerésére. A következő körökben zajló akció során tovább nő a pot mérete.

A kezdőlapok leosztását követően a játékosoknak általában egymás után kell cselekedniük, az óramutató járásának megfelelő sorrendben.

Rendszerint minden játékos az alábbi cselekvések közül választhat, ha rá kerül a sor:

• Passzolás – Passzolás esetén nem él a játékos azzal a lehetőséggel, hogy megkezdje a licitálást. A játékosok csak akkor passzolhatnak, ha az aktuális körben nem volt nyitás. A passzolással átadják a cselekvést az óramutató járásával egyező irányban következő, a partiban részt vevő játékosnak. Ha minden aktív játékos passzol, ők játékban maradnak, és a licitkör lezárul.
• Nyitás – Egy játékos akkor nyithat, ha még senki nem licitált az adott körben. Ha valaki nyitott, a többi játékosnak ahhoz, hogy bent maradjon a leosztásban, a „megadás” során a nyitással egyező tétet kell beraknia.
• Dobás – Azok a játékosok, akik dobnak, lemondanak a kártyáikról, és nem nyerhetnek, valamint nem cselekedhetnek többször az aktuális leosztásban.
• Megadás – Ha az aktuális licitkörben más játékosok nyitottak vagy emeltek, a többiek megadhatják a tétet. Ehhez a megadó játékosnak a legnagyobb berakott téttel egyező összeget kell betennie.
• Emelés – Ha az aktuális licitkörben más játékosok nyitottak vagy emeltek, a többieknek lehetőségük van emelni. Ehhez az emelő játékosnak az addigi tétekkel egyező összeget kell betennie, valamint egy a legnagyobb tétnél nagyobb tétet. Az őt követő játékosoknak ezt az emelést tartaniuk kell, vagy rá kell emelniük („visszaemelés”) ahhoz, hogy bennmaradjanak a partiban.

A különböző pókerfajtákban különböző licitkörök vannak. A világ két legnépszerűbb pókerjátékában, a texas holdemben és az omahában ugyanolyan a licitstruktúra; négy licitkör van, egy a flop előtt, egy flop után, egy a turnön és egy a riveren.

A flop előtti licitkörre azonnal sor kerül, amint minden játékos megkapta a zárt lapjait, még mielőtt egyetlen közös kártyát is leosztottak volna. A flop utáni licitre az első három közös lap leosztása után kerül sor, a negyedik közös lap kirakása után jön a turnön következő licitkör, és az ötödik, egyben utolsó közös kártyát követi a riveren történő licitálás.

Az egyes licitkörökben a licitálás addig folytatódik, amíg minden játékos meg nem adta az addigi téteket vagy el nem dobta a lapját. Ha senki nem nyitott, a licitkör akkor ér véget, amikor minden játékos passzolt. Miután a licitkör véget ért, folytatódik az osztás, egy újabb licitkör következik, vagy véget ér a leosztás.

Lássunk egy példát egy texas holdem partira azt követően, hogy minden kártyát leosztottak. Mint látható, a játékosok a legjobb ötlapos kéz kialakításához bármelyik lapot használhatják a két zárt kártyájuk és az öt közös kártya közül. Az adott esetben használhatjuk mindkét zárt lapunkat és hármat a közös lapok közül egy sor létrehozásához.

1. Ellenfelek zárt lapjai
2. Közös lapok
3. Saját zárt lapok

Miután az utolsó licitkörben megtett utolsó nyitást vagy emelést is megadták, mutatásra kerül sor. A még partiban lévő aktív játékosoknak meg kell mutatniuk vagy „be kell jelenteniük” a kezüket, és az az egy vagy több játékos, akinél a legmagasabb értékű kéz van, megnyeri a potot.

A játékosok gyakran nem egyszerre mutatják meg a lapjukat, hanem sorban egymás után. Egy poton több játékos is osztozhat, ekkor a potot többféleképpen oszthatják fel a játékszabályok és az egyes játékosok és az ellenfeleik kezeinek egymáshoz viszonyított értéke alapján.

A tétlimitek határozzák meg azt az összeget, amellyel a játékosok nyithatnak vagy emelhetnek. A pókerjátékok általában a következő limitekkel zajlanak: no limit, pot limit vagy fix limit.

• No limit – a no limit tétstruktúrával zajló pókerjátékokban a játékosok bármilyen összeggel nyithatnak vagy emelhetnek a teljes zsetonkupacuk mértékéig (ez az előttük lévő zsetonok összességét jelenti) bármely licitkörben, amikor rájuk kerül a sor.
• Pot limit – azokban a pókerjátékokban, amelyek pot limit tétstruktúrával zajlanak, minden játékos legfeljebb akkora összeggel nyithat vagy emelhet, mint amekkora a pot aktuális összege.
• Fix limit – a fix limit tétstruktúrájú pókerjátékokban minden játékos tarthat, nyithat vagy emelhet, de csak egy meghatározott összeggel. Az egyes licitkörökben érvényes fix összeget előre meghatározzák.

A no limit és pot limit játékok esetén a Staruniv lobbyban található „Játékalap” oszlopban jelenik meg az adott játékra vonatkozó kisvak és nagyvak összege. Vegyes játékoknál a feltüntetett Játékalap a fix limites játékokban alkalmazandó téteket jelzi; a pot limit és no limit körökben a vakok általában a fix limitnél használt vakok felével egyeznek meg.

Talán mindenki látott már olyan pókeres jelenetet egy tévé- vagy mozifilmben, hogy egy játékosra nagyobbat emelnek, mint amennyi zsetonja az asztalon van, és kénytelen feltenni tétként az óráját, az autóját vagy más tulajdonát, hogy partiban maradjon. Lehet, hogy ebből jó drámai helyzet kerekedik, de a való életben általában nem így játsszák a pókert.

Az oldalunkon játszható játékokat „asztali tét”-tel játsszák, ami azt jelenti, hogy egy adott leosztásban csak azokat a zsetonokat lehet használni, amelyek a parti kezdetén az asztalon voltak. Az asztali tétek szabályt az „allin” szabály egészíti ki, amely kimondja, hogy az a játékos, aki azért nem tudja tartani a tétet, mert már az asztalon lévő összes zsetonját feltette, nem esik ki a pot elnyeréséért folytatott versenyből.

Ha egy játékosnak nincs elég zsetonja ahhoz, hogy megadjon egy tétet, az illetőt allin lévőnek nyilvánítják. A játékos a pot azon részére jogosult, amely az utolsó tétjéig összegyűlt. A további játék során feltett zsetonok a „mellékpotba” kerülnek. Ebből az allin levő játékos már semmiképpen sem részesülhet. Ha egy leosztásban egynél több játékos van allin, több mellékpot is kialakulhat.

Most, hogy már ismered a szabályokat, mi áll az utadba? Töltsd le, és játssz!