Courchevel hi/lo

A courchevel hi/lo az omaha hi/lo játék egyik izgalmas változata. A courchevel hi/lo játékban minden játékos öt saját lapot (zárt lapot) kap, amelyeket csak ő láthat. Az asztalra képpel felfelé öt közös kártyát osztanak le. Minden játékosnak pontosan kettő lapot kell felhasználnia az öt zárt lapjából az asztal pontosan három lapjához, hogy a legjobb ötlapos pókerkezet kialakítsa. A poton osztozik a legjobb magas és a legjobb alacsony kombinációt tartalmazó kéz birtokosa. A magas és az alacsony kombinációhoz lehet másik kártyát használni a kézben lévő lapok közül, de mindkét esetben pontosan kettő lapot kell felhasználni a kezünkből, és hármat az asztalról – se többet, se kevesebbet. A pókerkezeket bemutató oldalon megtekintheted a courchevel hi/lo kezek rangsorát is.

A courchevel hi/lo abban különbözik az 5 lapos omaha hi/lo változattól, hogy a flop első lapját a leosztás kezdetén lerakják képpel felfelé az asztalra, még a flop előtti licitkört megelőzően.

A courchevel hi/lo játékban az alacsony kezek „nyolcas határral” érvényesek, ami azt jelenti, hogy egy alacsony kéznek öt különböző értékű lapból kell állnia, amelyekből a legnagyobb legfeljebb nyolcas lehet ahhoz, hogy megnyerhesse a pot alacsony részét. Az alacsony kezek meghatározása courchevel hi/lo játékban pontosan ugyanúgy történik, mint omaha hi/lo esetén. Ha nincs érvényes alacsony kéz, a teljes potot a magas kéz nyeri.

A courchevel hi/lo játékban az alacsony kezek értékelése az „ásztól ötig”, más néven „Kalifornia” rendszer szerint történik. A sor és a flöss nem számít az értékelésnél, és az ász mindig alacsonynak számít az alacsony kezek meghatározásánál, tehát a lehető legjobb alacsony kéz a „kerék”: 5, 4, 3, 2, A. Az alacsony kezek rangsorolásának megértéséhez nyújt segítséget az alábbi példa, amelyben az alacsony kezek a kevésbé erőstől (ritkán nyeri meg a pot felét) a legerősebbig (a legjobb) terjednek.

1. 8, 7, 6, 5, 4
2. 8, 7, 6, 5, 3
3. 8, 6, 4, 2, A
4. 8, 4, 3, 2, A
5. 7, 6, 5, 4, 2
6. 7, 6, 5, 2, A
7. 7, 5, 4, 3, 2
8. 6, 5, 4, 3, 2
9. 6, 4, 3, 2, A
10. 5, 4, 3, 2, A

Érdemes megfigyelni, hogy az alacsony kezeket mindig a legmagasabb laptól kezdve értékeljük. Például a 9. sz. példa „hatos alacsony” lenne, mivel a kombináció legmagasabb lapja a hatos. Hasonlóképpen, az 5. sz. kombináció „hetes alacsony”, a 1. sz. pedig „nyolcas alacsony”. A pókeres nyelvezetben még jobban megkülönböztetjük a lapok értékét, így tehát a 9. sz. kombináció „hatos-négyes alacsony” lenne, és verné a 8. sz. kombinációt, amely „hatos-ötös alacsony”.

Ne feledjük, a szín és a sor nem számít az alacsony kezek esetén, így ha egy olyan megfelelő alacsony kezet hozunk létre, amely flösst vagy sort alkot, az egy nagyon erős kombináció, amely a kasszának akár a magas és az alacsony felét is megnyerheti. Ezt úgy nevezzük, hogy „scoop”, azaz „jó fogás”.

A courchevel hi/lo játék formája az alábbi lehet:

• Fix limit courchevel hi/lo – Meghatározott mértékű tét van minden játékban és minden licitkörben.
• Pot limit courchevel hi/lo – A tét nagysága legfeljebb a kasszában lévő zsetonok összege lehet.
• No limit courchevel hi/lo – Minden játékos annyit hívhat, amennyi zsetonja van.

A courchevel hi/lo játékban a „gomb” vagy „osztógomb” jelzi, hogy az adott leosztásban melyik játékos a névleges osztó. A leosztás kezdete előtt az a játékos, aki az óramutató járásával egyező irányban közvetlenül a gomb mellett ül, berakja a „kisvakot”, amely az első kötelező tét. Az a játékos, aki az óramutató járásával egyező irányban közvetlenül a kisvak mellett ül, berakja a „nagyvakot”, amely általában a kisvak kétszerese, de a vakok mérete az alapok és a licitstruktúra függvényében változhat.

Fix limit játékokban a nagyvak összege megegyezik a kistét összegével, a kisvak összege pedig általában a nagyvak fele, de az alaptól függően akár nagyobb is lehet. Például egy 2 $/4 $ fix limit játékban a kisvak 1 $, a nagyvak pedig 2 $. Egy 15 $/30 $ fix limit játékban a kisvak 10 $, a nagyvak pedig 15 $.

A pot limit és no limit játékokban a játék alapjára a vakok méretével utalunk, tehát egy 1 $/2 $ courchevel hi/lo játszma esetén a kisvak 1 $, a nagyvak pedig 2 $.

Minden játékos megkapja az öt zárt lapját és a flop első lapja leosztársa kerül képpel felfelé az asztalra. A licitálás, amelyet a „célkeresztben” ülő, vagyis a nagyvak balján található játékos kezd, az óramutató járásával egyező irányban folyik.

Miután a játékosok megnézték a lapjaikat és a flop első lapját, lehetőségük van megjátszani azokat azáltal, hogy megadják a nagyvak összegét, vagy megemelik azt. Az akció a nagyvak balján ülő játékosnál kezdődik. A nagyvak összege ebben a körben „élő” tétnek számít. Az első beszélő dobhat, megadhat vagy emelhet. Például, ha a nagyvak 2 $, akkor a megadás 2 $-ba kerül, az emelés pedig legalább 4 $-ba. Ezt követően a játékosok sorra cselekszenek az óramutató járásával egyező irányban.

Megjegyzés: A játék különböző változataiban a licitálási struktúra eltérő lehet. A fix limit courchevel hi/lo, a no limit courchevel hi/lo és a pot limit courchevel hi/lo licitálási rendszerének magyarázata alább olvasható.

A licit a további licitkörökben addig folytatódik, amíg minden még partiban levő játékos (akik még nem dobták el a lapjukat) egyező mértékű tétet tud rakni a kasszába.

Miután lezárult az első licitkör, képpel felfelé leosztásra kerül az asztalra a flop maradék két lapja. A flop az első három közös kártya, amelyet minden, még partiban lévő játékos használhat. A licitet az első, még partiban lévő játékos kezdi, aki az óramutató járásával egyező irányban legközelebb ül a gombhoz. Újabb licitkör következik. A fix limit courchevel hi/lo játékban a flop utáni licitkörben minden tét a kistét összegével egyezik meg (egy 2 $/4 $ játékban ez 2 $).

Miután lezárult a flop utáni licitkör, képpel felfelé leosztásra kerül az asztalra a turn. A turn a negyedik közös kártya a courchevel hi/lo játékban. A licitet az első, még partiban lévő játékos kezdi, aki az óramutató járásával egyező irányban legközelebb ül a gombhoz. Újabb licitkör következik. A fix limit courchevel hi/lo játékban a turn utáni licitkörben minden tét a nagytét összegével egyezik meg (egy 2 $/4 $ játékban ez 4 $).

Miután lezárult a turn utáni licitkör, képpel felfelé leosztásra kerül az asztalra a river. A river az ötödik és egyben utolsó közös kártya a courchevel hi/lo játékban. A licitet az első, még partiban lévő játékos kezdi, aki az óramutató járásával egyező irányban legközelebb ül a gombhoz. Lezárul az utolsó licitkör.

Ha az utolsó licitkör is véget ért és egynél több játékos maradt partiban, annak a játékosnak, aki utoljára nyitott vagy emelt, meg kell mutatnia a lapjait. Ha az utolsó licitkörben senki nem tett tétet, akkor az óramutató járásával egyező irányban a gombhoz legközelebb ülő játékosnak kell először megmutatnia a lapját. A legjobb magas ötlapos kombinációval rendelkező játékos nyeri meg a kassza felét, az a játékos pedig, akinél a legjobb ötlapos alacsony kombináció van, megnyeri a pot másik felét. Ne feledjük, minden courchevel hi/lo játékban a játékosoknak kötelező kettő (se több, se kevesebb) lapot felhasználniuk az öt zárt kártyájukból, amelyeket az asztal pontosan három lapjával kell kombinációba rendezniük. Ha több játékosnak is azonos kombinációja van, a kassza magas és alacsony részét azonos mértékben kell elosztani a legjobb kézzel rendelkező játékosok között. Abban az esetben, ha egyik kéz sem felel meg az alacsony követelményeknek (tehát nincs legalább nyolcas alacsony kéz), akkor a kassza teljes összegét a legjobb magas kéz birtokosa nyeri (ha többen vannak, akkor az egész összegen osztoznak).

Miután a pot gazdára talált, kezdődhet egy új courchevel hi/lo leosztás. A gomb az óramutató járásával egyező irányban mozdul a következő játékoshoz.

Ha szívesen játszanál versenypókert, a Starunivon courchevel hi/lo versenyeket is találsz.

A courchevel hi/lo szabályok néhány kivételtől eltekintve azonosak a fix limit, a no limit és a pot limit változatokban is, a különbségek a következők:

• Fix limit courchevel hi/lo
  
  A fix limit courchevel hi/lo játékokban a licitálás előre meghatározott összegekben lehetséges. A flop előtt és a flop után minden nyitás és emelés a nagyvakkal egyező mértékű lehet. A turnön és a riveren a nyitások és az emelések összege megduplázódik. A fix limit courchevel hi/lo játékokban minden licitkörben legfeljebb négy emelés engedélyezett, ezek a következők: (1) nyitás, (2) emelés, (3) visszaemelés és (4) utolsó emelés.
• Pot limit courchevel hi/lo
  
  A pot limit courchevel hi/lo játékban az emelés legkisebb mértéke megegyezik a nagyvak összegével, és a játékosok legfeljebb a kasszában levő összeggel emelhetnek.
  
  Minimális emelés: az emelés összegének legalább akkorának kell lennie, mint az ugyanabban a licitkörben végrehajtott előző nyitás vagy emelés összege. Például, ha az első játékos nyit 5 $-ral, a második játékosnak legalább 5 $-ral kell emelnie, így a tét összesen 10 $ lesz.
  
  Maximális emelés: a kasszában levő zsetonok összege, amelyet aktív potnak hívunk, valamint az asztalon levő további tétek és a soron következő játékos által az emelés előtt megadandó összeg együtt.
  
  Példa: Ha a kasszában 100 $ van, és még nem volt emelés az adott licitkörben, akkor a játékos legfeljebb 100 $-ral nyithat. A nyitás után az óramutató járásával egyező irányban ülő játékos következik. Az illető dobhat, megadhatja a 100 $-t vagy emelhet a minimálisan (további 100 $) és a maximálisan lehetséges emelés mértéke közötti összeggel. Ebben az esetben a maximum tét 400 $, ugyanis az emelőnek először meg kéne adnia a 100 $-t, amivel a kasszában 300 $ lenne, majd emelhetne további 300 $-t, így a tét lehető legnagyobb mértéke 400 $.
  
  Pot limit courchevel hi/lo játékokban nincs korlátozva a lehetséges emelések száma.
• No limit courchevel hi/lo
  
  A no limit courchevel hi/lo játékokban az emelés legkisebb mértéke megegyezik a nagyvak összegével, és a játékosok akkorát emelhetnek, amekkorát szeretnének, legfeljebb az előttük levő zsetonok összegéig.
  
  Minimális emelés: a no limit courchevel hi/lo játékokban az emelés összegének legalább akkorának kell lennie, mint az ugyanabban a licitkörben végrehajtott előző nyitás vagy emelés összege. Például, ha az első játékos nyit 5 $-ral, a második játékosnak legalább 5 $-ral kell emelnie, így a tét összesen 10 $ lesz.
  
  Maximális emelés: a játékos zsetonjainak összege (amelyek előtte vannak az asztalon).
  
  No limit courchevel hi/lo játékokban nincs korlátozva a lehetséges emelések száma.

A Staruniv szoftverben nem lehet a minimumösszegnél kevesebbet vagy a maximumösszegnél többet emelni. A csúszkán az emelés összegét csak szabályosan lehet beállítani, és csak akkora tétet lehet beírni az erre szolgáló mezőbe is.

Ha nem ismered a courchevel hi/lo játékot, azt javasoljuk, hogy először próbáld ki ezt a pókerfajtát, hogy ráérezz a játék menetére. Ingyenes pókerasztalainknál mindig szívesen látunk egy játékra a Starunivon, ahol csiszolhatod a képességeidet, mielőtt valódi pénzben kezdenél játszani.

Végezetül, ha szeretnél más hi/lo variációkat is játszani, érdemes megnézned az 5 lapos omaha hi/lo vagy az omaha hi/lo játékot, amelyek szintén nagyon népszerű pókerfajták. Ezek a pókerfajták egy kis változatosságot nyújtanak az elképesztően népszerű texas holdem mellett, és megtalálod őket pókerversenyeink választékában is.

A courchevel hi/lo mellett számos más pókerváltozatot is kínálunk. Keresd fel a Pókerjátékok oldalt, ha szeretnél többet is megtudni.