A courchevel pókervariáció egy izgalmas játékfajta, amely az omaha verzióból alakult ki. A courchevel játékban minden játékos öt saját lapot (zárt lapot) kap, amelyeket csak ő láthat. Majd az asztalra képpel felfelé öt közös lapot osztanak le. Minden játékosnak pontosan kettő lapot kell felhasználnia az öt zárt lapjából az asztal pontosan három lapjához, hogy a legjobb ötlapos pókerkezet kialakítsa. A pókerkezeket bemutató oldalon megtekintheted a courchevel kezek rangsorát is.
A courchevel abban különbözik az 5 lapos omaha változattól, hogy a flop első lapját a leosztás kezdetén lerakják képpel felfelé az asztalra, még a flop előtti licitkört megelőzően.
A courchevel játék formája az alábbi lehet:
A courchevel játékban a „gomb” vagy „osztógomb” jelzi, hogy az adott leosztásban melyik játékos a névleges osztó. A leosztás kezdete előtt az a játékos, aki az óramutató járásával egyező irányban közvetlenül a gomb mellett ül, berakja a „kisvakot”, amely az első kötelező tét. Az a játékos, aki az óramutató járásával egyező irányban közvetlenül a kisvak mellett ül, berakja a „nagyvakot”, amely általában a kisvak kétszerese, de a vakok mérete az alapok és a licitstruktúra függvényében változhat.
Fix limit játékokban a nagyvak összege megegyezik a kistét összegével, a kisvak összege pedig általában a nagyvak fele, de az alaptól függően akár nagyobb is lehet. Például egy 2 $/4 $ fix limit játékban a kisvak 1 $, a nagyvak pedig 2 $. Egy 15 $/30 $ fix limit játékban a kisvak 10 $, a nagyvak pedig 15 $.
A pot limit és no limit játékokban a játék alapjára a vakok méretével utalunk, tehát egy 1 $/2 $ courchevel játszma esetén a kisvak 1 $, a nagyvak pedig 2 $.
Minden játékos megkapja az öt zárt lapját, és a flop első lapja leosztársa kerül képpel felfelé az asztalra. A licitálás, amelyet a „célkeresztben” ülő, vagyis a nagyvak balján található játékos kezd, az óramutató járásával egyező irányban folyik.
Miután a játékosok megnézték a lapjaikat és a flop első lapját, lehetőségük van megjátszani azokat azáltal, hogy megadják a nagyvak összegét, vagy megemelik azt. Az akció a nagyvak balján ülő játékosnál kezdődik. A nagyvak összege ebben a körben „élő” tétnek számít. Az első beszélő dobhat, megadhat vagy emelhet. Például, ha a nagyvak 2 $, akkor a megadás 2 $-ba kerül, az emelés pedig legalább 4 $-ba. Ezt követően a játékosok sorra cselekszenek az óramutató járásával egyező irányban.
Megjegyzés: A játék különböző változataiban a licitálási struktúra eltérő lehet. A fix limit courchevel, a no limit courchevel és a pot limit courchevel licitálási rendszerének magyarázata alább olvasható.
A licit a további licitkörökben addig folytatódik, amíg minden, még partiban levő játékos (akik még nem dobták el a lapjukat) egyező mértékű tétet tud rakni a kasszába.
Miután lezárult az első licitkör, képpel felfelé leosztásra kerül az asztalra a flop maradék két lapja. A flop az első három közös kártya, amelyet minden, még partiban lévő játékos használhat. A licitet az első, még partiban lévő játékos kezdi, aki az óramutató járásával egyező irányban legközelebb ül a gombhoz. Újabb licitkör következik. A fix limit courchevel játékban a flop utáni licitkörben minden tét a kistét összegével egyezik meg (egy 2 $/4 $ játékban ez 2 $).
Miután lezárult a flop utáni licitkör, képpel felfelé leosztásra kerül az asztalra a turn. A turn a negyedik közös kártya a courchevel játékban. A licitet az első, még partiban lévő játékos kezdi, aki az óramutató járásával egyező irányban legközelebb ül a gombhoz. Újabb licitkör következik. A fix limit courchevel játékban a turn utáni licitkörben minden tét a nagytét összegével egyezik meg (egy $2/$4 játékban ez $4).
Miután lezárult a turn utáni licitkör, képpel felfelé leosztásra kerül az asztalra a river. A river a courchevel játékban az ötödik és egyben utolsó közös lap. A licitet az első, még partiban lévő játékos kezdi, aki az óramutató járásával egyező irányban legközelebb ül a gombhoz. Lezárul az utolsó licitkör.
Ha az utolsó licitkör is véget ért és egynél több játékos maradt partiban, annak a játékosnak, aki utoljára nyitott vagy emelt, meg kell mutatnia a lapjait. Ha az utolsó licitkörben senki nem tett tétet, akkor az óramutató járásával egyező irányban a gombhoz legközelebb ülő játékosnak kell először megmutatnia a lapját. A legjobb ötlapos kombinációval rendelkező játékos nyeri a kasszát. Ne feledjük, minden courchevel játéktípusban a játékosoknak kötelező kettő (se több, se kevesebb) lapot felhasználniuk az öt zárt kártyájukból, amelyeket az asztal pontosan három lapjával kell kombinációba rendezniük. Ha több játékosnak is azonos kombinációja van, a kasszát azonos mértékben kell elosztani a legjobb kézzel rendelkező játékosok között.
Miután a pot gazdára talált, kezdődhet egy új courchevel leosztás. A gomb az óramutató járásával egyező irányban mozdul a következő játékoshoz.
Ha szívesen játszanál versenypókert, a Starunivon courchevel versenyeket is találsz.
A courchevel szabályok néhány kivételtől eltekintve azonosak a fix limit, a no limit és a pot limit változatokban is, a különbségek a következők:
A Staruniv szoftverben nem lehet a minimumösszegnél kevesebbet vagy a maximumösszegnél többet emelni. A csúszkán az emelés összegét csak szabályosan lehet beállítani, és csak akkora tétet lehet beírni az erre szolgáló mezőbe is.
Ha nem ismered a courchevel játékot, azt javasoljuk, hogy először próbáld ki ezt a pókerfajtát, hogy ráérezz a játék menetére. Ingyenes pókerasztalainknál mindig szívesen látunk egy játékra a Starunivon, ahol csiszolhatod a képességeidet, mielőtt valódi pénzben kezdenél játszani.
Végül, ha szeretnél egyéb omaha változatokat is játszani, javasoljuk az 5 lapos omaha és az omaha oldalának megtekintését. Ezek a pókerfajták egy kis változatosságot nyújtanak az elképesztően népszerű texas holdem mellett, és megtalálod őket pókerversenyeink választékában is.
A courchevel mellett számos más pókerváltozatot is kínálunk. Keresd fel a Pókerjátékok oldalt, ha szeretnél többet is megtudni.